Az ördögi PET-palack mítosza

1. sz. MÍTOSZ A MŰANYAG HULLADÉK

A legtöbb csomagolási hulladék műanyag.

Tény:

A műanyag csak egy kis arányát teszi ki a csomagolási hulladékoknak.

• Európa-szerte a műanyag csomagolások az összes csomagolási hulladéknak csak 19% -át teszik ki.
• Az összes csomagolási hulladék, amelynek mennyisége 2007 óta kissé nőtt, jelentősen nagyobb arányát teszi ki a papír és a karton.

Forrás:
Eurostat (env_waspac)

2. sz. MÍTOSZ KÖRNYEZETI LÁBNYOM

Az üveg, a papír és a fém környezetbarátabb, mint a műanyag.

Tény:

A PET fenntartható csomagolóanyag.

• A különféle csomagolóanyagok környezeti lábnyomainak összehasonlításakor a műanyag gyakran jobban teljesít, mint az üveg vagy a fém.
• A PET-palackok gyártása során kevesebb szén szabadul fel, mint amikor üvegpalackok előállítása során.
• A műanyag nagyon könnyű, ezért a szállítása kevesebb szén-dioxid-kibocsátást eredményez, mint más csomagolóanyagoké.
• A PET-nek az az előnye, hogy nagyon egyszerűen és erőforrástakarékos módon újrahasznosítható.

Forrás:
c7-consult

3. sz. MÍTOSZ ANYAGFELHASZNÁLÁS

Az ipar nem tesz semmit a műanyagok felhasználásának csökkentése érdekében.

Tény:

Az optimalizálási lépések csaknem 6,2 millió tonnával csökkentették a műanyag mennyiségét Nyugat-Európában.

• A műanyagból készült csomagolás 1991 óta átlagosan 25%-kal könnyebb, például a jobb anyagtulajdonságok, valamint a gyártástechnológia és a tervezés fejlődésének köszönhetően. Ezek az eredmények csaknem évi 6,2 millió tonnával csökkentették a műanyag mennyiségét csupán Nyugat-Európában.
• Ezen jelentős súlycsökkentés mellett is a műanyag csomagolás fenntartás nélkül megfelel az összes funkcionális követelménynek, például a higiénia és a szállítás biztonsága tekintetében. Jelenleg egyetlen más csomagolóanyag sem képes erre.

Forrás:
German Association for Plastics Packaging and Films (IK):
‘Daten & Fakten –„Ressourceneffizienz von Kunststoffverpackungen’ (’Tények és adatok - A műanyag csomagolások erőforrás-hatékonysága’);
PlasticsEurope: ‘Plastics – the Facts 2019’ (’Műanyag – Tények 2019’)

4. sz. MÍTOSZ KLÍMAVÁLTOZÁS

A műanyag csomagolás megakadályozza, hogy elérjük a szén-dioxid-kibocsátási célkitűzéseket.

Tény:

A műanyag csomagolás csak nagyon kis mennyiségben járul hozzá az ember teljes szénlábnyomához.

• Az EU minden állampolgára évente körülbelül 8,4 tonna szén-dioxid-kibocsátást produkál. A közlekedéshez, az energiához és az élelmiszerekhez képest a csomagolás csak minimális 0,6%-os mértékben járul hozzá ehhez az értékhez!
• Csak egy repülőút Bécsből Mallorcára és vissza annyi szén-dioxid-kibocsátást eredményez, mint a műanyag csomagolások használata körülbelül tizenkét éven alatt!

Forrás:
Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017;
CO₂CO₂-egyenérték, myclimate kalkulátor, 2900 km
turistaosztály, oda-vissza repülőút, 1 fő

5. sz. MÍTOSZ FOSSZILIS ERŐFORRÁSOK

A műanyag csomagolások rendkívül magas olajfogyasztást okoznak.

Tény:

A világszerte előállított nyersolaj mindössze 1,5%-át fordítják műanyag csomagolások előállítására.

• A műanyagok előállításához sokkal kevesebb fosszilis erőforrás szükséges, mint az gondolnánk.
• Az elhasznált üzemanyagokkal ellentétben a használt műanyagokat többször is fel lehet dolgozni, ezáltal is megtakarítva az erőforrásokat.
• Bioalapú műanyagok formájában immár rendelkezésre álnak jövőbiztos alternatívák is, amelyeket megújuló erőforrásokból állítanak elő.

Forrás: http://bpf.co.uk/press/Oil_Consumption.aspx

6. sz. MÍTOSZ TENGERI HULLADÉKOK

Az óceánok tele vannak Európából származó műanyag csomagolásokkal.

Tény:

A tengeri lomtalanítás strukturális, nem a műanyaggal összefüggő probléma.

• A világ óceánjában keletkező hulladék 80%-a szárazföldről származik, elsősorban azokból a fejlődő országokban, ahol nincs átfogó hulladékgyűjtési rendszer.
• Ezért az ALPLA aktívan népszerűsíti a következőket ezekben az országokban:
  • annak tudatosítása, hogy a műanyag értékes erőforrás, nem pedig hulladék
  • a tengeri szennyezés leküzdésére irányuló kezdeményezések támogatása
  • Infrastruktúrák létrehozása a műanyagok gyűjtésére, szétválogatására és újrafeldolgozására

Forrás:
Európai Bizottság: ‘A European Strategy for Plastics in a Circular Economy’ (’A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia’)

7. sz. MÍTOSZ KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG

A műanyag csomagolások végül szemétlerakókban végzik.

Tény:

Egyre kevesebb műanyag kerül szemétlerakókba.

• A használt műanyag csomagolásokat egyre növekvőbb mértékben gyűjtik Európa-szerte.
• Ennek csak kis része kerül szemétlerakóba - és ez az arány is folyamatosan csökken. Ennek megfelelően növekszik az újrahasznosított és elégetett műanyag hulladékok aránya.
• A műanyagok elégetésekor hasznosítják a bennük lévő energiát. Az újrafeldolgozhatatlan műanyagok esetében az égetés előnyösebb a szemétlerakókkal szemben.

Forrás:
PlasticsEurope: ‘Plastics – the Facts 2019’ (’Műanyag – Tények 2019’)

8. sz. MÍTOSZ MIKROMŰANYAG

A műanyag csomagolásból mikroműanyag keletkezik.

Tény:

A mikroműanyagok keletkezésének elsődleges okok a szintetikus textíliák és az autógumik kopása.

• A műanyag csomagolások nem járulnak hozzá az elsődleges mikroműanyagok óceánba juttatásához.
• Minél több műanyag csomagolást ártalmatlanítanak megfelelően és hasznosítanak újra, annál alacsonyabb a másodlagos mikroműanyagok aránya.

Ha a műanyagokat az anyagcikluson belül tartják, akkor nem juthatnak ki a természetbe, és ott nem bomolhatnak le mikroműanyagra.

Forrás:
IUCN 2017

9. MÍTOSZ: EGÉSZSÉG

A műanyag csomagolás ártalmas az egészségre.

Tény:

A műanyag csomagolások valójában még védhetik is az emberek egészségét.

• A szennyezett vizet átlátszó PET palackokban tisztíthatják meg UV-sugarak segítségével. Ez az egyszerű megoldás segítséget nyújthat olyan régiókban élő emberek számára, ahol nincs biztosítva a tiszta ivóvízhez való hozzáférés. 
• Kártékony anyagokat, például a biszfenol A-t (BPA) PET-palackok és kupakok, illetve a piperecikkek és háztartási termékek műanyag csomagolásai nem tartalmaznak.
• A PET-palackokban nagyon kis mennyiségű acetaldehid van jelen. Ez a természetes anyag megtalálható az élelmiszerekben is, és az emberi anyagcsere közbülső termékként is.

Forrás:
Szövetségi Kockázatelemző Intézet (BfR, Federal Institute for Risk Assessment): ‘Selected
Questions and Answers on PET Bottles’ (Válogatott kérdések és válaszok a PET-palackokról), 2015;
AGPU 201, IK 2017, UBA 2013